Betegségek

Forrás: www.parrotland.hu (Dr. Romhányi Attila: A Föld papagájai)

A betegségek gyógyításánál a legfontosabb a beteg madár felismerése, illetve a betegségek megel?zése. 
Megel?zés terén a legfontosabb teend? a tisztaság meg?rzése. Itt még inkább igaz a régi mondás, miszerint "Tisztaság: fél egészség". A madarak székletét legalább másnaponta távolítsuk el, kalitkájukat havonta egyszer mossuk át fert?tlenít?szerrel (pl. Flóraszept). A betegségek ellen legellenállóbbak a kerti volierben tartott madarak, a legsérülékenyebbek ezen a téren a kalitban tartottak. A madarainkat ne tartsuk más állatok, pl. baromfiól közelében. 
A megel?zés másik fontos eleme a lehet? legjobb min?ség? eleség etetése. Gondoljunk csak arra, hogy madaraink az eredeti él?helyükön kizárólag a legfrisebb élelemmel táplálkoznak, közvetlenül a fáról szedik a gyümölcsöt, magvakat, stb. A silány min?ség? eleség táptalaja a betegségeknek, hiszen egyrészt kórokozókat hordozhatnak, másrészt legyengíthetik a madarat az emészt?rendszer fert?zései, illetve a nem megfel? mennyiségben bevitt tápanyag. 
Az ivóvíz szintén fontos, legyen mindig tiszta, ne csaphidegen adjuk a madárnak, hanem szobah?mérsékleten.
A megfelel? mennyiség? fényr?l szintén gondoskodni kell, télen a kevés napfényt mesterséges világítással pótoljuk. A madarunknál legalább 12 órán keresztül legyen világosság.
A beteg madár felismerése nagyon fontos, mert a legtöbb betegséget csak akkor lehet eredményesen gyógyítani, ha idejében kezdjük meg a kúrát. A beteg madár általában nyugodtabbnak látszik, mint az egészséges, de az is lehetséges, hogy nagyon nyugtalan. A hirtelen szelídülés mindig gyanús. A beteg papagáj kevesebbet mozog, egykedv?, szemét gyakran csukva tartja, álmos benyomást kelt. Az egészséges madár tollazatát enyhén borzolva egy lábon alszik. A beteg madár ezzel szemben két lábon alszik, tollazatát er?sen borzolja, hogy testét melegebben tudja tartani. Szeme fénytelen, vagy váladékos lehet, orrnyílásai nyirkosak szennyezettek lehetnek, légzése ilyenkor nehéz, er?ltetett, kapkodó. A madár széklete is sok mindent elárulhat. A magev? madarak széklete szilárdabb egységet képez. Az újonnan vásárolt madarak esetében a széklet hígabb is lehet, ezt okozhatja az utazással, költözéssel járó stressz is.

Ha betegség gyanúja merül fel, az els? dolgunk a madár elkülönítése legyen. Ha a madár addig volierben lakott, most rakjuk kalitkába - a beteg madár amúgy sem igényli a sok mozgást. Az etet? és itatóedényeket helyezzük el úgy, hogy azt a madár könnyen elérje. A kalit aljára homok helyett most újságpapírt terítsünk. Minden betegségre jó hatással van az egyenletes meleg. A beteg madár melegigénye fokozódik, ezért biztosítsunk számára 29 - 32 C fokos h?mérsékletet. Ezt a legkönnyebben úgy tehetjük meg, hogy a kalitkát letakarjuk, majd egy asztali lámpa fényét irányítjuk rá (olyat, melyben hagyományos izzó van). A kalit bels? h?mérsékletét h?mér?vel ellen?rizzük. Ez a megoldás azért jobb az ún. kórházkalitnál (mely saját f?téssel rendelkezik), mert ennél a megoldásnál a lámpa nem melegíti az egész kalitkát egyenletesen, így a madár kiválaszthatja a neki legmegfelel?bb h?mérsékletet. A legjobb melegforrás az infralámpa, ha tehetjük, inkább ezt válasszuk. A beteg madárnál egész éjszaka legyen fény, hogy bármikor tudjon enni. Gyümölcsöt betegség alatt általában nem adunk, mivel a legtöbb gyógyszert ivóvízben szoktuk adagolni és ilyenkor minden más folyadék-beviteli forrást - a kezelés eredményessége érdekében - meg kell szüntetni. A legyengült madár szívesebben eszeget a csíráztatott magvakból, hiszen ezekr?l a héjat könnyebb lehántani. Ha a madár végképp nem eszik, akkor itassunk vele legalább cukros teát, mert éhen halhat. Mivel a leggyakoribb betegség a megfázás, a kamillateás inhalálás jót tehet. Ezt úgy csináljuk, hogy a felforralt kamillateás edénnyel együtt takarjuk le a madár kalitját. Ebben az esetben a g?z átnedvesítheti a madár tollazatát ezért ameddig meg nem szárad tilos a letakarást mozgatni. Inhalálás közben a lámpás megvilágításra továbbra is szükség van. A végére maradt a legfontosabb szabály: az állatorvost minél el?bb hívjuk ki! És még valami: hacsak a kór nem gyógyíthatatlanul halálos, soha ne adjuk fel. Nekem gyógyult már fel olyan madaram, amely már az önálló étkezésre is képtelen volt. Feküdt a kalit alján, annyit tudott megtenni, hogy az általam meghámozott magvakat le tudta nyelni. Teljesen rendbejött.

Madaraink számtalan módon sérülhetnek meg. A sérülések jelent?s része akkor következik be, mikor a madarat kiengedjük a kalitkából, hogy egy kicsit repkedjen a szobában. A leggyakoribb, hogy a madár nekirepül az ablaküvegnek, ezért mindig tartsuk a függönyt behúzva. Kalitban, volierben a madár fennakadhat egy kiálló drótdarabon, beszorulhat a lába, beakadhat a karma, vagy a gy?r?je.
Vérzések ellátása: Ha a vérzés kisebb mérték?, akkor azt lápiszpálcával, vagy timsórudacskával, timsóporral csillapítsuk. Az enyhe nyomás szintén vérzéscsillapító hatású lehet. Ha a vérzés b?ségesebb, akkor kötözzük körbe és vigyük azonnal állatorvoshoz. A sebeket fert?tlenítsük.
Törések: Általában a lábak, ujjak és a szárny a legsérülékenyebb, illetve a fej, ha a madár nekirepül az ablaknak. A törések kezelésénél lényeges a sérült testrész nyugalomba helyezése. A törés körül az izmok megduzzadnak, ez a szervezet reakciója a törésre, így próbálja a sérült csontokat rögzíteni. Ha lehet, a törést helyezzük sínbe, erre megfelel két kis farudacska is. Szárnytörésnél vágjuk le az evez?tollakat, hogy a szárny súlya minél kisebb legyen. A madarat helyezzük olyan helyre, ahol csak keveset mozoghat, az ül?rudakat állítsuk olyan helyzetbe, hogy az egyik vége a kalit alján feküdjön. Sokan javasolják, hogy teljesen szedjük ki a rudakat, de ezzel tapasztalatom szerint a madarat arra késztetjük, hogy a kalit rácsán mászkáljon a rudakat keresve. Ha a törött csontok elmozdultak egymástól (ezt óvatos tapintással magunk is érezhetjük), akkor a helyreigazítást inkább bízzuk állatorvosra. A fej sérülésénél nem sokat tehetünk. A madárkoponya nagyon vékony. Sérülését abból ismerhetjük fel, hogy a madár eszméletlen, füléb?l, orrából vér szivárog. Ilyenkor a túlélés bizonytalan és maradványtünetek (pl. szédülés) lehetségesek

Célszer? egy ilyen kis dobozt kialakítani, hogy az esetleges ellátáskor minden a kezünk ügyében legyen. A dobozka tartalmának a következ?t javasoljuk:
- A vérzések csillapításához a lápiszpálca, vagy timsórudacska, timsópor, illetve kötszer. 
- Fert?tlenít?szer, a sebek ellátásához.
- Aloékeser? a tolltépdesés megállításához. 
- Éles, er?s kisolló cs?r, karom kurtításhoz.
- Farudacskák, ragtapasz, kötöz?szer törések ellátásához.
- Algopyrin fájdalomcsillapításhoz.
- Szemcseppent?.
- Valamilyen általános széles spektrumú antibiotikum, illetve vitaminkészítmény.
- Az állatorvos (vagy inkább több állatorvos) címe, telefonszáma, rendelési ideje.

A madárszervezet fehérjét, zsírt szénhidrátot igényel, csakúgy mint az emberi szervezet. A fehérjehiány nagyfokú gyengeségben nyilvánul meg, kés?bb a madár elpusztul. Zsír- és szénhidráthiány madaraknál nem szokott el?fordulni, mivel ezeket az anyagokat a madár normál tápláléka kell? mennyiségben tartalmazza. Fehérjét a madár számára lágyeleség, vagy él? eleség formájában adhatunk.
A madaraink számára a vitaminok bevitelér?l nekünk kell gondoskodnunk. Itt a túladagolás legalább annyira veszélyes lehet, mint a hiány. A Zsírban oldódó vitaminok ( A, D, E, K) ugyanis felhalmozódhatnak. A vízben oldódó vitaminokból (C, B) a felesleg kiürül. Vannak vitaminok, melyek el?vitamin formájában megtalálhatók a táplálékban, ezekb?l a szervezet termeli a vitamint. Más vitaminok a táplálékban eleve felszívódásra alkalmasan megtalálhatók, ezeket külön adagolni felesleges. A természetes táplálékok közül pl. a csírázó magvakban sok B- és E-vitamin van.

A-vitamin Hámvéd? vitamin. A természetben csak állati termékekben, pl. tojássárgájában, tejben fordul el?. El?vitaminja pl. a sárgarépában megtalálható. Szükséges a növekedéshez, minden hám normális m?ködéséhez, a szem m?ködéséhez. Hiánya légz?- emészt?- és kiválasztórendszerbeli rendellenességekhez vezet, a betegségekkel szemben a madár kevésbé lesz ellenálló. Túladagolása esetén gyorsult csontképz?dés, növekedési zavar, lesoványodás léphet fel. 

B-vitaminok. Szintetizálásukra a bélbaktériumok képesek. Hiányuk esetén testsúlycsökkenés, vérszegénység, növekedési zavar, gyenge tollazat jelentkezhet. Megtalálható tojássárgájában, zöldeledelekben, csíráztatott magvakban, narancsban, sárgarépában.

C-vitamin . Hiánya bágyadtságot, fáradékonyságot, a betegségekkel szembeni ellenálló képesség csökkenését okozza. Megtalálható minden zöld növényi részben, valamint a gyümölcsökben. Ennek hiánya madaraknál ritkán szokott kialakulni, mivel a majmokon, tengerimalacon és az emberen kívül minden más állati szervezet képes el?állítani ezt a vitamint.

D-vitamin. Két formája létezik, a növényi eredet? D2- és az állati eredet? D3-vitamin. Mind a kett? el?állításához ultraibolya sugárzásra (napfény) van szükség. Elegend? zöldeleség bevitelével napfény mellett hiánya elkerülhet?. Ha nem tudunk természetes napfényr?l gondoskodni, akkor használhatunk kvarclámpát. Ezt azonban soha ne a madárra, hanem pl. a falra, vagy a mennyezetre irányítsuk és a besugárzás ne tartson tovább 10 percnél. Hiánya puha héjú tojásban, visszamaradt növekedésben, tollfejl?dési rendellenességben, végtaggyengeségben mutatkozhat. El?vitaminjai megtalálhatók növényi olajokban, éleszt?ben, gyökerekben, tejben, tojássárgájában, hallisztben. Legnagyobb mennyiségben a csukamájolajban és az éleszt?ben fordul el?.

E-vitamin. Az idegrendszer, az izomzat és az ivarszervek normális m?ködéséhez szükséges. Megtalálható gabona magvak csírájában, marhamájban, húsban, tojássárgájában, salátában.

K-vitamin. A véralvadást segíti el? a bélbaktériumok termelik. Megtalálható: Zöldeleségben, csírákban

Mérgezések

Általában akkor merül fel mérgezés gyanúja, ha hiány- vagy szervi betegség kizárható. A mérgezések tünetei nem szoktak jellegzetesek lenni. 
Mérgez? lehet papagáj számára növények közül a nárcisz, harangvirág, jácint, szarkaláb, írisz, boglárkák, gy?sz?virág, kutyatej, nadragulya, fagyöngy, páfrányok, flamingóvirág, dieffenbachiák, amarillisz, dohány, leander, rhododendron, borostyán, rekettye, boróka, bürök, bükköny, vadsz?l?, aranyes?, akác, babér, filodendron, juhar, bodza, sisakvirág, repcemag, almamag, lenmag, mustármag, csonthéjas gyümölcsök magjai, éretlen mandula, burgonyacsíra, bármilyen penészes élelem. 
Vegyi anyagok: fenol és származékai, szerves foszforvegyületek, piretroid (pl. Chemotox), etilén-bromid, DDT, kumarinvegyületek (pl. patkányméreg), teflon, lágyítók, ragasztók, dörzsanyagok, Co, Co2, alkohol, fagyálló, petróleum, olaj, kátrány, nitritek, nitrátok, ólom (mínium!), ólomtartalmú festékek (pl függönyzsinór), cink (kalit épít?anyag), réz, tallium, kadmium, higany.
Néhány gyógyszer, ami már papagájhalált okozott:
- Levamisol (féreg?z?) injekcióban hullámos papagájnál, agapornisoknál, kakaduknál,
- Chloramphenicol injekció (ritkán)
- Gentamycin injekció lóriknál
- Lincomycin injekció (ritkán)
- Nitrofurantoin lóriknál
- Doxycyclin
- Cortizon, helyi érzéstelenít?k
- A-, D-, E-, K-vitamin túladagolás esetén
- parazitaellenes gyógyszerek túladagolás esetén (spray is)

A frissen beszerzett madarak tollazata elszomorító állapotban lehet, ez azonban a vedlések során rendbe jön. Ha a madár tollazata annyira rossz állapotban van, hogy repülni sem tud, akkor ne rakjuk a többi közé, mert azok bántalmazhatják a menekülésre képtelen madarat. Kés?bb, mikor már szelíd, nagyon fog örülni annak, ha egy kicsit sétálhat a kalitkán kívül.

A madár folyamatosan ápolja tollazatát. Ezt a legtöbb fajnál a fart?mirigy faggyús váladékával teszik, mely részben vízhatlanná teszi a tollazatot, részben pedig a tollazat állagát javítja. Azoknál a fajoknál ahol ez hiányzik, ott jól fejlett púdertollak (pl kakaduk, amazonok, aratinga fajok) veszik át a mirigy szerepét. Hatásfokukról magunk is meggy?z?dhetünk, ha ilyen madarakat tartunk: a lakásban jóval többet kell törölgetni, mint el?tte.

A madarak vedlése normális állapot. A nagy papagájok lényegében állandóan vedlenek, folyamatosan cserél?dnek tollaik, míg a kisebbek inkább id?szakonként vetik le régi tollruhájukat. A lakásban tartott madaraknál viszont inkább a folyamatos vedlés szokott el?fordulni. 

A francia vedlés onnan kapta a nevét, hogy el?ször Franciaországban észlelték. Els?sorban hullámos papagájokon szokott el?fordulni, de észlelték már más fajokon is. A fiókák a kirepülés el?tt kihullajtják a nagy evez? és kormánytollaik nagy részét, valamint a néha a kisebb tollaik egy részét is. Az így röpképtelenné vált fiókák a földön rohangálnak. A következ? tollváltásnál a tollak többnyire kin?nek és semmi nem mutatja, hogy a madár francia vedlésen esett ált. Úgy t?nik, hogy a hiba a szül?kben keresend?, mégpedig abban, amivel a szül?k az els? két hétben etetik a fiókákat. Ezt kísérlettel sikerült is igazolni: A francia vedlés a teljes fészekaljon szokott jelentkezni. A fészekaljból kiszedett, más szül?k által felnevelt fiókákon nem mutatkozott a vedlés, míg az eredeti szül?knél maradt fiókák mind rendellenes tollazattal hagyták el a fészket.

A tollkihullás kopasz foltokat eredményezhet. Okai lehetnek paraziták, vitaminhiány, vagy hormonbetegség. Kezelése állatorvos által történjen, aki majd megállapítja, hogy mi okozza.

Tolltüsz?-ciszta. A szárnyakon, a begy és a has tollazatában jelentkezik. A tollak tövénél daganatszer? puha tapintású kinövések keletkeznek, ha ezeket megnyitjuk, bennük kásás masszában, szabálytalanul kifejl?dött tollkezdeményeket találunk. A lényege az, hogy a beteg madár b?re annyira megvastagszik, hogy a tollkezdemény nem tud rajta áttörni. Kezelése állatorvosi feladat.

Tollevés: A madár az elhullajtott tollvégeket rágcsálja. Nem betegség, inkább jelzés, hogy a madár kevés fehérjét kap.

Tolltépdesés: Csak fogságban tartott madaraknál fordul el?. A madár többnyire unalmában kezdi el tépkedni a tollait. Azokon a helyeket jelentkezik, melyekhez cs?rével hozzáfér: nyak, begy, has, comb, farcsík, szárny és farktollak. Ha a madár fején a tollak épek, akkor valószín?leg tolltépésr?l van szó. Kezelése: változtassunk a madár tartási körülményein, próbáljuk kideríteni, hogy mi okozza. Egy kis kényeztetést szívesen vesznek. Használhatunk aloékeser?t is a tollazatra hintve, ez ugyanis annyira keser?, hogy a madárnak valószín?leg elmegy a kedve a tépdesést?l, de lehet, hogy a tollászkodástól is.

A díszmadarak általános vizsgálata a háziállatoknál megszokotthoz hasonló módon végezhet? el. A betegségek tünetszegénysége vagy hasonolósága (tollazat felborzolása, elesettség, apátia, hasmenés .stb), továbbá a szerény klinikai vizsgálati lehet?ségek a mindenre kiterjed? részletes kórel?zmény felvételének fontosságára utalnak. Ismernünk kell a madár faját és - ha lehetséges - ivarát. A madár kora mellett szükséges tisztában lenni azzal, mióta van a tulajdonosnál , honnan származik (tenyészetb?l, elrepült-e valahonnan, importált, vagy esetleg csempészt?l, stb), történt-e új madárvásárlás, madárcsere az utóbbi id?ben (inkubációs id?!), vagy mikor találkozott más madárral (kiállítás, stb). A tartási körülmények ismerete is szükséges lehet a diagnózis felállításához (kalitkában, volierben, szabadon, egyedül, fajtársakkal, esetleg más fajokkal közösen). Az általános takarmányozási, itatási módokra való rákérdezés közben figyelemmel kell lenni arra, hogy történt-e a hirtelen takarmányváltoztatás az elmúlt id?ben, hozzájuthatott-e az állat rendellenes vagy mérgez? anyaghoz (fert?tlenít?szer, permetezett zöldség vagy gyümölcs, szobanövények, f?szeres, zsíros emberi táplálék, kalitrácsozat festékrétege, stb). A kórképpel kapcsolatban fontos az adott egyednél, illetve csoporttársaknál korábban lezajlott betegségek, illetve azok id?pontjának ismerete. Kérdezzünk rá az els? tünetek megjelenési idejére, a tulajdonos, vagy esetleg más állatorvos által már elvégzett gyógykezelésre.

A következ? teend? a környezeti tényez?k megfigyelése. Ha megoldható a madarak a saját kalitjában vizsgáljuk meg el?ször. Eközben figyelhetjük meg a tartási körülményeket, a tisztaságot, a berendezési tárgyak, ül?rudak állapotát, az etet?- és itatóedények elhelyezését, a fajonként különböz? szemcseméret? kavics jelenlétét vagy hiányát, az ürített bélsár mennyiségét és min?ségét, regurgitált magok esetleges jelenlétét, az elhullajtott tollak min?ségét, rendellenes mennyiségét.

A vizsgálat ideje alatt a lehet?ségekhez képest próbáljunk meg viszonylag nyugodt körülményeket teremteni, hogy madarak természetes magatartást tanúsítsanak.

Az általános állapot vizsgálatakor els?sorban a madár fejlettségét, tápláltságát, környezetéhez való alkalmazkodását, reakcióit figyeljük meg. A felborzolt tollazat, a zárt szemrés, a kalitka alján való gubbasztás, a lábak egyenletlen terhelése, a váladékos szem-, orr és kloákanyílás, a csapzott tollazat a cs?r környékén, a nehezített légzés, a farok billegése, a szárnyaknak a testt?l való eltartása vagy aszimetrikus tartása, a mozgáskoordinációs zavarok, a megnagyobbodott vagy duzzadt testrészek, a rendellenes vedlés stb. mind betegségek diagnózist el?segít? tünetei lehetnek.

A madarak kifogását a kalitból a faj méreteihez igazított módszerrel végezzük. Kistest? énekesmadarat illetve papagájt a kalitka egyik sarkába szorítva vesszük kézbe, míg a nagyobb test? madarakat, papagájokat b?rkeszty? vagy törölköz? segítségével fékezzük meg a fej, majd a lábak megfogásával. Szelíd madarak kézbevételére alkalmanként igénybe lehet venni a gazda segítségét is.

Vizsgálathoz a kistest? madarakat hátfekvésben kell tenyérbe venni, miközben kezünk hüvelyk- és középs? ujjával rögzítjük a madár fejét az állkapocsízületénél, mutató ujjunkkal pedig a fejtet?nél fogva, tenyerünk szélével pedig a madár testét és szárnyait tartjuk mozdulatlanul. Néhány beavatkozásnál, illetve nagytest? papagájnál, ragadozó- és egyéb vadmadárnál szükség van segédre, aki a madár fejét az említett módon az egyik kezében tartja, míg a lábakat másik kezével rögzíti.

A beteg vizsgálata legyen gyors, de kíméletes. Végighaladhatunk egy megszokott séma szerint a test egészén, de még jobb, ha célirányosan keressük a probléma okát, ezzel is csökkentve a szükségtelen stressz mennyiségét.

Megtekintéssel vizsgáljuk a kültakaró képleteit (B?rt, tollazatot, cs?rt, karmokat), a testnyílások környékét, a szájüreget, a látható nyálkahártyákat. A szabad szemmel végzett megtekintés mellett segédeszközként használhatunk egyszer? nagyítót, otoszkópot.

A leírt módon rögzített madár begytájékának és hasának áttapintását az egyed nagyságának és általános állapotának megfelel? er?vel kell elvégezni. A kórisme felállítása, valamint a betegség kórjóslatának megítélése során nagy jelent?ség? az adott egyed testtömegének illetve tápláltsági és izmoltsági állapotának ismerete. A kondícióra legpontosabban a mellizmok alapján lehet következtetni. Igen gyengén táplált madarak esetében a mellcsonti taraj éles képletként emelkedik ki. A has áttapintása során egészséges madarak esetén csak az izmos gyomor ( a mellcsont bal oldalától caudalisan) és a fancsont (kétoldalt) ismerhet? fel önálló képletként, n?ivarú madaraknál tojásrakási szezonban esetenként egy-egy tojás is kitapintható (a medencetájékon). Tapintással tájékozódunk a testfelületen helyezked? duzzanatok állapotáról és a végtagok csontjainak, ízületeinek rendellenességér?l.

Fonendoszkóp segítségével vagy kisebb fajok esetében szabad füllel végzett hallgatózás során a légzési zörejek illetve a szívritmus zavarai ítélhet?k meg.

Az egyes szervek, testtájékok részletes vizsgálata során a következ?kre vagyunk figyelemmel:

• cs?r: rendellenes alak, méret, törés, felrakódás;
• szájüreg: felrakódás, seb, granulóma, daganat jelenléte, a gége és a choana-rés állapota, a nyelv állapota, serülései;
• orrnyílások: eltöm?döttség, beszáradt szekrétum jelenléte;
• szemhéjak, köt?hártya, szaruhártya: sérülések, lencsehomály;
• fül: váladékosság;
• begy: tapintat, felfúvódottság, pangó begytartalom, daganat, sérülés;
• melltájék: tápláltsági állapot, zsírtartalék mennyisége, b?r állapota;
• hastájék: daganat, visszatartott tojás vagy tojáskonkrementum a petevezet?ben vagy a kloákában, hasvízkór, sérvek;
• Fabricius-féle töml?: megkeményedés, kivezet? járat eltöm?döttsége, daganat;
• szárnyak: törés, ízületek ficama, gyulladás, növedékek;
• lábak: vérzés, törés, gyulladás, köszvényes ízület, ujjak és a talp elváltozása, mozgásképtelenség, bénulás, túl szoros gy?r?.

A kültakaró vizsgálata során a felületes sérüléseket, ekcémás területeket, duzzanatokat, tollcystákat, tollcsipkedés gyanúja esetén a kitépett vércsíkos tollak maradványait vagy helyeit, rendellenes vedlés jeleit, ektoparaziták jelenlétét keressük.

A nagyobb állományokban tartott madarak vizsgálata némileg eltér a fent leírtaktól. A vizsgálat a csoport megfigyelésével kezd?dik, ki kell deríteni milyen a betegség megoszlása (faji, ivari, korral összefügg? különbségek), melyek a megtekintés segítségével megfigyelhet? jellemz? tünetek. Eközben természetesen a röpdét is szemügyre vesszük (megvilágítás, szell?ztetés, berendezési tárgyak, fészkelési lehet?ségek, etetési- és itatási mód, kisragadozók, macskák, rágcsálók, verebek bejutásának lehet?sége, stb.). Ha a szabadon mozgó madarak megfigyelése alapján a betegség nem differenciálható egyértelm?en, néhány (klinikai tüneteket mutató) egyed befogását és az el?z?ekben vázolt részletes vizsgálatát is el kell végezni. Vizsgálat során gondolni kell arra, hogy nagyobb létszámú csoportokban, tenyészetekben vagy párban tartott madarak esetében az általános betegségtípusok mellet viszonylag gyakrabban fordulnak el? parazitás fert?zések, valamint vírusos megbetegedések, mint az egyedileg tartott állatok között.

Bakteriális fert?zések

Magyar neve: Coli-fert?zés

Veszélyessége: közepes, tünetmentesen gyógyítható

Forrása: Okozója egy Escherichia coli nev? baktérium, mely megtalálható a normális madár szervezetében is és csak stresszhelyzetben, vagy legyengült állapotban szaporodhat el. A baktérium széklettel fert?zött eleséggel, ivóvízzel terjedhet tovább.

Tünetek: A madár keveset eszik, sokat iszik, széklete hasmenéses, zselatinszer?. Felborzolt tollazattal apatikusan üldögél. Ha nem segítünk, a madarunk elpusztulhat

Gyógyítása: A legtöbb gyógyszerrel szemben a baktérium ellenálló, ezért a legjobb megoldás 2-5 g orvosi szén darabka és Sumetrolim 50g vízben feloldva. A gyümölcs és a zöldeleség adását szüneteltessük, de a sárgarépa jót tesz. A betegség a kalit tisztántartásával megel?zhet?

Cs?r: Annak ellenére, hogy a cs?r látszólag nagy szilárdságú és a madár igen nagy er?t tud vele kifejteni, el?fordulhat sérülése, törése is. Ilyenkor a f? feladatunk a cs?rt gazdagon behálózó erekb?l feltör? vérzés csillapítása. A cs?r sérülése után pár napig csak lágyeleséget adjunk. Fokozott odafigyelést igényel a madár ebben az esetben, mert ha nem eszik, pár nap alatt éhen pusztulhat!
Különösen a hullámos papagájokon szokott a cs?r deformálódása jelentkezni, ez ritkábban a cs?r megrövidülésével, gyakrabban a cs?r meghosszabbodásával jár. Okai lehetnek a rágcsálás hiánya, valamilyen hiánybetegség, parazitás fert?zés. Kezelése a kiváltó ok megszüntetésével kezd?dik, esetleg szükség lehet a cs?r korrekciójára is, ezt azonban bízzuk inkább állatorvosra, vagy gyakorlott szakemberre.

A nyel?cs?: papagájoknál ritkán betegszik meg. Hullámos papagájok hajlamosak a strúmaképz?désre, ez azonban a pajzsmirigy betegsége, mégis itt említem meg, mivel a tünetek a nyel?cs? környékén jelentkeznek.

Begy: Els?sorban kistermet? papagájoknál, fiókáknál fordulhat el? begypangás. Ez azzal jár, hogy a begy az étkezés után nem ürül ki, a madár bágyadt, széklete kevés, vagy nincs is. Okozója lehet a romlott, vagy mérgezett eleség, illetve fiókáknál a túlevés. Kezelése: a madár koplaltatása (max 1 napig). Tegyünk alá újságpapírt, hogy a székletét figyelemmel kísérhessük. Ivóvizébe tegyünk 1-2 csepp citromlevet. Koplalás után csak f?tt rizst és reszelt répát kaphat, a normál étrendre csak a tünetek megsz?nése után fokozatosan térjünk vissza. A begy gyulladásakor a madár apatikus, nagyon keveset, vagy semmit nem eszik, csak turkálja ételét, látszik, hogy nem tud nyelni. Id?nként nyújtogatja a nyakát, fejét ide-oda lóbálja. Kezelése: egy-két csepp parafinolaj itatása után óvatos begymasszázs, majd kamillatea itatása és szulfonamid az el?írt adagban. Ha nem segítünk a madár elpusztul!

A mirigyes gyomor kitágulását el?ször arákon észlelték, majd kés?bb kakadukon, jákón, amazonokon, aratingákon, szenegáli papagájokon. Akut (2 - 14 napos), és idült alakját ismerjük, az utóbbi a gyakoribb, mely végül a madár elhullásához vezet. A madár székletében emésztetlen ételdarabokat találunk, majd a széklete hígfolyós lesz. Kezelése nem ismeretes. A legújabb kutatások alapján viszont a kórt okozó vírust sikerült kimutatni, melyek arra engednek következtetni, hogy hamarosan a betegség gyógyítható, vagy véd?oltással megel?zhet? lesz.

Az izmos gyomor (zúza) betegségeinél a sorvadás a leggyakoribb. Általában akkor fordul el? ha a madár nem eszik elegend? magot és túlzásba viszi a lágyeleség fogyasztását. A betegséget el?idézheti az E-vitamin hiánya is, vagy az, ha a madár egyáltalán nem eszik homokot. Ésszer? táplálásnál ez a kór nem fordul el?

A bélcsatorna: A hasmenés a leggyakoribb betegsége. Ennek számos kiváltó oka lehet, valamint kísér? tünete más betegségeknek. Okozhatja fert?zés, étrendi hiba, környezeti változás, ijeszt? látvány, hideg, alacsony páratartalom, stb. A kiváltó ok megsz?ntekor általában a hasmenés is elmúlik, pl. az újonnan beszerzett madarak nálam eleinte mindig hasmenése tüneteket produkáltak, aztán kés?bb, mikor már megszokták új helyüket ez elmúlt. A fert?zéses hasmenések tüneteit a fert?z? betegségeknél már ismertettük. Kezelése: elkülönítés, a madarat helyezzük meleg, párás helyre. Gyógyszerei: széntabletta, szulfonamid, súlyosabb esetben Tetracyclin vagy Neo-Te-sol por.

Székrekedés: Okozója legtöbbször étrendi hiba: a madár kevés gyümölcsöt, zöldeleséget kap. Adjunk több gyümölcsöt, zöldséget. 1-2 csepp parafinolajat a kloákába cseppentve a már bes?r?södött bélsárt a madár könnyebben üríti.

Magyar neve: B?rgombásodás

Veszélyessége: közepes, tünetmentesen gyógyítható

Tünetek: Általában a fejb?rön jelentkezik, azon belül a cs?r környékét támadja meg. Fehéres szín?, majd egyre vastagabb, szürkés bevonatot képez. Kés?bb kihullanak a tollak és pikkelyes felrakódások jelennek meg a b?rön, melyet könny? összetéveszteni a rühösséggel. 

Gyógyítása: Ecseteléssel. Az ecsetel? oldat összetétele: 1% tripaflavin, 30% alkohol (70%-os), a többi víz. (desztillált víz)

Magyar neve: Cs?rpenész

Latin neve: Soor, Monilasis, Candidiasis

Veszélyessége: súlyos

Forrása: pl. a Candida albicans nev? gomba, mely a bélflóra lakója lehet, egészséges madarakon általában ez tünetmentes is lehet. Ha azonban a madarat valamilyen gyengít? hatás éri, a gomba elszaporodhat. Nem kell?en tisztán tartott kalitka, fert?zött takarmány útján terjed. 

Tünetek: A madár kedvetlen, étvágytalan. A Cs?r üregében és garatban fehéres bevonat keletkezik, mely a gombából, és elhalt szövetekb?l tev?dik össze. Ez továbbterjedhet az emészt?csatorna más részeire is.

Gyógyítása: 0,8%-os jódkálioldattat, vagy 1/10 Nizoral tabletta porrá tört, vízbe kevert oldatával. Kapjon b?ségesen A- és B-vitamint.

Szervek betegségei

A paraziták, fert?zések okozta b?relváltozásokról a megfelel? kategóriák alatt találhatunk információkat.

Sérülések: A madarunk nekirepülhet valamilyen tárgynak, ablaknak, stb., mely felsértheti a b?rét. Téves az az elképzelés, hogy ha a madár pár cseppnél több vért veszít az halálos számára, de a nagyobb sérüléseknél valóban fennáll az elvérzés esélye. A kisebb vérzések csillapítására a lápiszpálca szolgál, ez mindig legyen kéznél, de a nagyobb vérzések ellátására a körülkötözés javasolt, és haladéktalanul vigyük a madarat állatorvoshoz. Kisebb égéseket a madarak túlélhetnek, ezeket a szokásos módon lássuk el. Az esetleges fagyásokat legjobb, ha úgy látjuk el, mintha égési sérülések lennének. A felmelegítést mindig fokozatosan végezzük.
A daganatos megbetegedések kezelése állatorvosi feladat. Itt m?tét is szóba jöhet. Leggyakrabban hullámos papagájokon szokott jelentkezni.

A csontrendszer megbetegedései közül els?sorban törésekkel kell számolnunk. Ekkor lényeges a sérült testrész nyugalomba helyezése. A madarat tegyük kalitkába melyben az ül?rudak egyik végét a kalit aljára támasztottuk, és az etet?- és itatóedényeket az aljára helyeztük. A törött testrészt tegyük sínbe. A madárcsont nagyon gyorsan összeforr, általában két hét alatt meggyógyul. Törés esetén fájdalomcsillapításra adhatunk csipetnyi porrá tört Algopyrint.

A fül megbetegedései közül a gyulladást említjük meg. A küls? hallójárat gyulladását arról ismerhetjük meg, hogy a madár a füle felé kapkod, fejét rázza, füléb?l pedig váladék ürülhet. Azonnal kezdjük meg kezelését, mert a képz?d? genny könnyen áttörheti a vékony madárkoponyát és agyhártyagyulladást okozhat.
A szem gyulladása könnyen felismerhet?, ilyenkor a szemhéj megvastagszik és kivörösödik, a madár csukva tartja a beteg szemét, felé kapkod, törölgeti. A szem váladékozhat. Okozói lehetnek huzat, sérülés, idegen test, fert?zés. Kezelése szemcseppel (pl. Neomycin, vagy Brulamycin, mindkett? csak receptre kapható, valamint maximum egy hétig használható fel) és a gyulladást kiváltó ok megszüntetésével történik. A kúrát A-vitaminnal egészítsük ki, mivel az el?segíti a hám regenerálódását. 
A nyelvnél els?sorban a sérüléseket kell megemlíteni. A papagájok nagyon szeretnek rágcsálni, miközben a nyelvüket esetleg valamilyen kiálló, vagy éles felületen megsérthetik. A nyelv b?séges vérellátása következtében eléggé vérzékeny, ezt csillapítani pl. úgy tudjuk, ha egy kevés timsót hideg vízben feloldunk és belemártjuk a cs?rét.

Fontos, hogy a madár lábára húzott gy?r? ne legyen szoros, mert emiatt már sokszor kellett amputációt végezni. A csüd és az ujjak törése jól gyógyítható, kb. két hét alatt összeforr a csont. El?fordulhat bénulás is, ezt arról ismerhetjük fel, hogy a madár a lábát ügyetlenül használja, ujjai "ökölbe" szorultak. Kiváltó oka lehet idegsérülés, agydaganat, hiánybetegségek, mérgezések. Javulást csak hiánybetegségek esetében várhatunk.

Az orr környékén jelent?s dudor képz?dhet, erre leginkább a hullámos papagáj hajlamos. Ezt 2%-os szalicilken?csös ecseteléssel távolíthatjuk el. Az orrnyálkahártya hurutját a jellegzetes tünetekr?l biztosan felismerhetjük, kezelése kamillás g?zölés és orrcsepp (1 vagy 2%-os Epherdin). Ha ez nem hoz eredményt, akkor forduljunk állatorvoshoz. Ha a madár légúti megbetegedésben szenved, légzése sípoló lesz, kés?bb pedig fullad, s?t köhöghet is. Kezelése különítsük el társaitól , tegyük meleg helyre. Adhatunk neki antibiotikumot is, bár, ha gombás fert?zése (aspergillosis) van, ez csak ronthat állapotán.
Asztmás hörghurut a papagájokon is el?fordulhat, ennek háttere lelki, vagy allergiás lehet. A madarat vigyük nem túl meleg, nem túl párás helyre, itassunk vele teát, a kalit aljára pedig helyezzünk Paxirasol oldattal átitatott vattát úgy, hogy a madár ne férhessen hozzá.

Szívelégtelenség ritkán, f?leg id?s papagájoknál fordulhat el?. Az ett?l szenved? madár általában kövér, esetlen mozgású, fáradékony és szemlátomást fullad. Kezelése gyanánt diéta javasolt. Agyvérzésre a test féloldali bénulása utal, a madár sorsa csak a mi lelkiismeretünkt?l függ. Enyhíthetünk állapotán, ha h?vösebb helyre tesszük, nyugodt körülményeket biztosítunk számára, borogatjuk a fejét és teát adunk neki.

Magyar neve: Madárkolera

Latin neve: Pasteurellosis

Veszélyessége: halálos, szöv?dményekkel gyógyulhat

Forrása: Egy pasteurella multocida nev? baktérium, mely széklet útján terjed. Terjeszt?i: rágcsálók, férgek, beteg madarak, vagy akár egy légy.

Tünetek: A madár apatikus, tollazatát borzolja, nem eszik, csak iszik eleinte, kés?bb már azt sem, széklete hígan folyós, véres, büdös. A madár mind többet alszik, fejét lóbálja, bénulások léphetnek fel. A végs? stádiumban sípoló légzés, vérköpés is el?fordulhat. 

Gyógyítása: A madarat azonnal el kell különíteni, meleg helyre tenni. Csak azonnali állatorvosi kezelés mentheti meg. Esetleges gyógyulás után legyengülés, tályogok, bénulás, lesoványodás maradhat vissza, a teljes gyógyulás ritka.

Magyar neve: Szalmonella

Latin neve: Salmonellosis

Veszélyessége: súlyos, tünetmentesen gyógyítható

Forrása: Szalmonellával fert?zött tyúktojás (A szalmonellás tojás csak egy órás f?zéssel sterilizálható). A leggyakoribb fert?zése a madaraknak. Terjeszthetik más madarak, rágcsálók.

Tünetek: A madár lázas, apatikus, er?s hasmenése van, mely a sok folyadékveszteség miatt halált is okozhat.

Gyógyítása: Mint a Coli-fert?zésnél. A lényeg a megel?zés: a higiénia.

Vírusos betegségek

Magyar neve: Leukémia

Veszélyessége: Halálos

Forrása: Rendszerint fert?zött tyúktól származó elégtelenül kif?zött tojás.

Tünetek: A máj, a lép, illetve a nyirokcsomók daganatszer? megnagyobbodását okozza

Gyógyítása: Nem ismeretes. A betegség halálos, egyértelm? diagnosztizálásánál a madár elaltatása javasolt.

Veszélyessége: súlyos, gyakran halálos

Forrása: A herpeszvírusok egyike. A madár székletével terjed

Tünetek: Súlyos esetben hirtelen, minden el?zmény nélküli halál. Általában sárgászöld, hasmenéses, esetleg véres széklet, hányás formájában jelentkezik, a madár sokat iszik, viszont keveset eszik, orra váladékos, szemén gyulladás észlelhet?, a bénulások sem ritkák.

Gyógyítása: Acyclovir-készítmények, Virolex tabletta.

Magyar neve: PBFD, Toll-cs?r szindróma, 

Veszélyessége: halálos

Forrása: egy 15 mikromiliméter nagyságú vírus, mely széklet és tollpor útján terjed.

Tünetek: Leggyakrabban már a fiókákon jelentkezik, a fiatal madarak els? tollruhája a megszokottnál jóval gyengébb, csenevész. A betegség el?rehaladtával a tollazaton egyre több helyen jelennek meg hibás, deformálódott, töredezett tollak. A romlási folyamat kés?bb kiterjed a cs?rre és a karmokra is. A betegség az AIDS-hez hasonlóan az immunrendszert is megtámadja, mely végül a madár halálához vezet.

Gyógyítása: Csak megel?zéssel. Az USA-ban már véd?oltásokkal sikeresen el?zték meg a betegség kialakulását.

Magyar neve: Szárnyas pestis, Newcastle-betegség

Veszélyessége: Gyakran halálos, szöv?dményekkel gyógyulhat

Forrása: Beteg madaraktól származó bármilyen váladék, elégtelenül kif?zött tojás. Az esetleg felgyógyult madár még hónapokig vírushordozó lehet,

Tünetek: A madár lázas, apátiás, tollazatát borzolja, légzése sípoló, ziháló, tüsszög, könnyezik, A széklete vizes, zöld szín?. Az esetek túlnyomó többségében halálos kór, de ha a madár túléli, akkor idegrendszeri tünetek jelentkeznek.

Gyógyítása: Kezelése nem ismert, de próbálkozzunk széles spektrumú antibiotikum adásával. 

Megel?zése: A tyúktojás 30 perces forralása, a karantén-szabályok szigorú betartása.

Paraziták

Torokatka

Magyar neve: Torokatka

Latin neve: Sternostoma tracheacolum

Veszélyessége: súlyos, gyakran halálos

Forrása: A fert?zés rendszerint érintkezés útján terjed: etetés, rátüsszentés, belégzés. Csak közvetlen úton fert?z, mert az apró torokatkák a leveg?n 2-3 óra alatt elpusztulnak, beszáradnak. 

Tünetek: A fert?z?ttség tünetei 3-4 hét alatt fejl?dnek ki. Ezért az új madár tenyészetbe bevitelét megel?z? karantént ajánlatos 1 hónapra kitolni! 
A fert?zött madár az ül?rúdhoz dörzsöli a fejét, ill. a cs?rét. Enyhébb esetben csak nyugalmi állapotban zavarják az atkák a madarat, s csak az alvó madarak tüsszögnek. 
Súlyosabb esetben állandósul a tüsszögés, a madár ki-kitárja a cs?rét, s jellegzetesen tolja el?re a nyelvét, ezzel a mozdulattal próbál megszabadulni - sajnos reménytelenül - a torkát irritáló él?sköd?kt?l. 

Gyógyítása: Ha minden el?vigyázatosság ellenére bekövetkezik a baj, akkor dr. Jan Gergely 12 napos kúrát ajánl a gyógyításhoz. A németek Neguvon nev? készítményének az 5 %-os oldatára kell felcserélni a madár ivóvízét három napon át. A következ? 3 napban az egyébként sebek és a gyulladások ellen javalt TYLAN nev? antibiotikummal kezelend? a madár, hogy a légúti sérülések gyorsabban gyógyuljanak. 

A hetedik naptól a kilencedikig újra a NEGUVON-os oldatot kell adni ivóvíz gyanánt a betegnek, és végül ismét 3 napon át a TYLAN következik. Vannak, akik a rovarirtó idegmérgeket alkalmazva értek el sikert,/ ilyen szer a Milbentod/, dr. Jan Gergely szerint ez az eredmény legalábbis kétséges, ugyanis amit nyerünk a réven, azt elveszítjük a vámon: az idegmérgek roncsolják a májat. S az ezzel kapcsolatos probléma, ha nem is azonnal, de hamarosan jelentkezik. 
A torokatka az egyik legkellemetlenebb atkás megbetegedés, ugyanis az él?sköd?k a légutakban telepednek meg, tehát nehezen hozzáférhet?ek. 
Az akut megbetegedés leggyakrabban a Gould-amandináknál és a kanáriknál szokott gondot okozni. 
A betegség kialakulásának kezdetén a madár abbahagyja az éneklést, borzol, a környezeti ingerekre egyre kevésbé reagál, és a fert?zöttség teljes kialakulása szemmel láthatóan nehezére esik a légzés. 
A cs?r tövét a szabad szemmel nem látható atkatelepek és az oda lerakott peték irritálják, ezért a